Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9411/CHIP9411.CD

Text File | 1994-11-27 | 17KB | 338 lines

          @VIsmerkedés a számítógéppel@N

          @VÉn írok levelet...@N

          A következô oldalakat azon kedves olvasók figyelmébe
          ajánljuk,  akik  rendelkeznek  számítógéppel, és szeretnének
          megismerkedni a gép különbözô felhasználási területeivel.




          Be   fogjuk   mutatni,   hogyan  lehet  egy  egyszerû  levél
          megírásától  kezdve,  a különbözô személyi nyilvántartásokon
          keresztül,  az  egyszerûbb  DOS parancsok, illetve elterjedt
          segédprogramok   alkalmazásáig   a  számítógépet  használni.
          Mindezt  olyan  példákkal  illusztráljuk,  hogy amennyiben a
          Tisztelt Olvasó a számítógép mellett ül, ki is próbálhassa.

          Ebben  a  cikkben  a DOS file-kezelését mutatjuk be, azaz az
          adatok   tárolásának  formáit,  továbbá  a  DOS-hoz  tartozó
          editor    (amely   levelek,   szövegek   írására   alkalmas)
          használatát.  Felhívjuk  azonban  olvasóink  figyelmét, hogy
          nem  minden  számítógép  rendelkezik azokkal a programokkal,
          amelyekre  hivatkozunk.  Amennyiben  valami rendellenességet
          tapasztalnak  (hibaüzenetet  ír  ki  a  gép, annak ellenére,
          hogy  a  parancsokat  megfelelôen  gépelte  be), forduljanak
          szakértô  ismerôsükhöz, vagy elérhetôsége hiányában keressék
          fel szerkesztôségünket.


                               @VA számítógép@N

          A  számítógép  egyik  leggyakrabban  használt  funkciója  az
          adatnyilvántartás.    Ez   nem   feltétlenül   adatbázisokat
          (például  név, cím, telefonszám karbantartása) jelent, hanem
          például  a  már  megírt  levelek,  esetleg  a megírandó házi
          dolgozatok  tárolását, hogy szükség esetén újra elô lehessen
          venni   ôket,  és  minimális  módosítás  után  egy  nyomtató
          segítségével ismét kinyomtatni.

          Ez  a  számítógép legnagyobb elônye: nem kell újra begépelni
          a  teljes  szöveget,  elég  csak  a  hibákat  kijavítani.  A
          számítógépnek  természetesen  emlékeznie  kell  a  szövegre,
          ehhez     úgynevezett     háttértárolókat     használ.     A
          háttértárolókon  tárolt  adat  a  számítógép kikapcsolásával
          nem  vész  el.  Ezért  akár  több  éves  anyagot  is  néhány
          egyszerû  mozdulattal újra felhasználhatunk (például egy két
          évvel   korábban   írt  önéletrajzot  kiegészíthetünk  friss
          adatokkal, és beadhatjuk, mintha új lenne).


                      @VA DOS háttértároló-azonosítása@N

          A    rengeteg    háttértároló    közül   mi   csak   a   két
          legelterjedtebbel   foglalkozunk.  A  hajlékony  mágneslemez
          (amelybôl    kétféle    van,   a   kettôt   mérete   szerint
          különböztetjük  megy  egymástól: 3,5 colos és 5,25 colos) és
          a   merev  mágneslemez.  A  hajlékony  mágneslemez  kevesebb
          adatott  tud  tárolni (úgy is szokták emlegetni, hogy kisebb
          tárkapacitású),  viszont  cserélhetô  eszköz (azaz az olvasó
          egységbôl  ki  lehet venni, és egy másikat beletenni), míg a
          merevlemez   ugyan   nem   cserélhetô,   de   jóval  nagyobb
          kapacitású, és gyorsabb is.

          A  DOS  (úgynevezett  operációs  rendszer,  a  számítógép az
          operációs   rendszeren   keresztül   kommunikál   velünk)  a
          különbözô  háttértárolókhoz  különbözô betûket rendel. Az A:
          (a    kettôspont    jelzi,   hogy   itt   egy   háttértároló
          azonosításáról   van   szó)  és  a  B:  egység  a  hajlékony
          mágneslemezt  (gyakran használják az angol floppy elnevezést
          is)   jelöli,   és   a   C:  -tôl  kezdôdik  a  merevlemezek
          azonosítása.   Késôbbi   számunkban   majd   pontosítunk   a
          háttértárolók  fogalmán,  a továbbiakban feltételezzük, hogy
          számítógépünk  rendelkezik  egy  A: jelölésû floppyolvasóval
          (meghajtóval)   és  egy  C:  jelölésû  merevlemezzel  (angol
          nevén  winchester).  Ha  ennél többel rendelkezünk, nem baj,
          de mi csak ezeket fogjuk használni.


                            @VAz adatok tárolása@N

          Az  adatok  tárolása  file-okban  történik (magyarul gyakran
          file-ként   emlegetik).  Egyik  file-t  a  másiktól  a  neve
          különbözteti  meg,  a  DOS  a nevük szerint azonosítja ôket.
          Egy  file  neve  8+3  karakter hosszú, a 8 karaktert szokták
          névnek,   a   3  karaktert  pedig  kiterjesztésnek  nevezni.
          Åltalában  a  kiterjesztés jellemzi az file típusát. Például
          a  @K.txt@N  a  text  (szöveg)  file-okra  jellemzô,  míg a .dbf
          (DataBase  File  --  adatbázis  file) az adatbázisokra. Most
          lássunk erre egy példát.

          Ha  bekapcsoljuk a számítógépet, az operációs rendszer (DOS)
          betöltése után a következô néhány karaktert láthatjuk:

          @KC:\>_@N

          és  a  vízszintes  vonal  villog (ezt nevezik kurzornak, itt
          fog  megjelenni, ha leütünk a billentyûzeten egy karaktert).
          A  C:  jelzi, hogy a merevlemezen dolgozunk (nem a floppyn).
          Ha  nem  ez  jelenik  meg,  kérjünk  meg egy szakértôt, hogy
          állítsa  ilyen  állapotba  a  gépet.  îrjuk  be  a következô
          parancsot:

          @KDIR [Enter]@N

          azaz  a  @KDIR@N  begépelése  után  nyomjuk be az Enter feliratú
          gombot.   Látni   fogjuk,   ahogy   a  számítógép  kiírja  a
          merevlemezen  található  file-ok egy részét. Figyeljük meg a
          file-ok  neveit: nem mindegyik használja ki a rendelkezésére
          álló nyolc karaktert, sem a három kiterjesztést.


                @VAz file-ok elhelyezkedése a háttértárolókon@N

          Meg   kell   ismerkednünk  egy  új  fogalommal:  a  könyvtár
          fogalmával.  Mivel  a  floppyk  is legalább 500 sûrûn gépelt
          oldal  tárolására  alkalmasak  (pontosabban  a  3,5  colosak
          1440-szer   ezer   karaktert,   azaz   1440  kilobyte-ot,  a
          nagyobbak  pedig  1200  kilobyte-ot),  a  merevlemezek pedig
          ennél  két  nagyságrenddel  többet. A file-okat rendszerezni
          kell.  Az  azonos  témához tartozó file-okat egy könyvtárban
          tároljuk. A könyvtárak egymásból nyílnak.

          Van tehát egy úgynevezett fôkönyvtár, most ennek a tartalmát
          listáztuk  ki.  Ha  látunk  csupa  nagybetûvel  írt neveket,
          akkor  azok  nem  file-ok,  hanem könyvtárak. Az egyik ilyen
          könyvtár a DOS könyvtár. îrjuk be a következô parancsot:

          @KCD DOS [Enter]@N

          Az  Enter feliratú gomb benyomása után az elôzô C:\> helyett
          most  már  a  C:\DOS\>  sor  után  villog  a  kurzor,  ezzel
          jelezve,  hogy  további  mûveleteink  a  DOS nevû könyvtárra
          vonatkoznak.  Ha  most  beírjuk  a DIR parancsot, az [Enter]
          után   megjelenik   a   DOS   könyvtár  tartalma.  Vissza  a
          fôkönyvtárba a következô paranccsal térhetünk:

          @KCD \@N

          Ez   a  fordított  per  jel  (Backslash)  választja  szét  a
          könyvtárakat  egymástól.  Ha  az  új  könyvtárnevet  ezzel a
          karakterrel  kezdjük,  akkor  a  fôkönyvtárból  indul  ki  a
          keresés. îme néhány példa:

          @KCD \@N -- ugrás a fôkönyvtárba;

          @KCD DOS@N -- ugrás a DOS könyvtárba;

          @KCD  WIN@N  --  ugrás  a  C:\DOS\WIN könyvtárba (mert a DOS-ban
          voltunk);

          @KCD \WIN@N -- ugrás a C:\WIN könyvtárba;

          @KCD   \DOS\WIN@N   --  ugrás  a  C:\DOS\WIN  könyvtárba,  attól
          függetlenül, hogy melyik könyvtárban voltunk elôzôleg.

          Természetesen,  ha  nincs  C:\DOS\WIN könyvtár, a számítógép
          hibaüzenetet    jelez    vissza:    kiírja,   hogy   @Kinvalid@N
          @Kdirectory@N, és nem hajtja végre az utasítást.


                    @VA könyvtárak kezelésének mûvészete@N

          Nem  kell  ragaszkodnunk a már meglévô könyvtárstruktúrához,
          létrehozhatunk  saját  magunk is újakat. Ha a számítógép nem
          a  miénk,  a  továbbiakat  ezt  egy  hozzáértô  jelenlétében
          hajtsuk  végre, mert maradandó nyomot hagyhatunk mûveleteink
          után, és esetleg a tulajdonos nem örül neki.

          ùj  könyvtárat,  amely  abból  a könyvtárból nyílik, melyben
          éppen tartózkodunk, a következô paranccsal hozhatunk létre:

          @KMD PROBA [Enter]@N

          És  ha  újra  kiadjuk  a DIR parancsot, meg fogjuk találni a
          PROBA   könyvtár   nevét  is.  A  könyvtár  megszüntetése  a
          következô paranccsal történhet:

          @KRD PROBA [Enter]@N

          Ehhez  szükséges,  hogy  a PROBA könyvtárban ne legyen file,
          és  a  PROBA könyvtárt tartalmazó könyvtárban tartózkodjunk.
          Ha   nem   ott  tartózkodtunk,  parancsukat  helyfüggetlenné
          tehetjük a Backslash segítségével:

          @KRD \DOS\PROBA [Enter]@N

          Ekkor,    függetlenül    az    aktuális   helyzetünktôl,   a
          C:\DOS\PROBA  könyvtár  fog  megszûnni  --  ha nem tartalmaz
          file-okat.


                     @VLevelek megírása DOS környezetben@N

          Hozzunk   létre  saját  magunknak  egy  külön  könyvtárat  a
          további munkákhoz, majd lépjünk be ebbe a könyvtárba.

          @KCD \@N
          @K@N
          @KMD CHIPCHIP@N
          @K@N
          @KCD CHIPCHIP@N

          Majd  indítsunk  el  egy szövegszerkesztô programot, amely a
          DOS-hoz tartozik. Adjuk meg a megírandó file nevét is:

          @KEDIT PROBA.TXT@N

          Ezzel  az  aktuális  könyvtárban  létrehozunk  egy PROBA.TXT
          nevezetû  file-t,  és  elindítunk  egy  programot  (az  EDIT
          nevezetû programot), amellyel szöveget szerkeszthetünk.


          Tehát  elkezdhetjük  írni  levelünket  vagy dolgozatunkat. A
          szövegszerkesztô   különbözô   segítségeket   nyújt   nekünk
          szerkesztéshez.  Ezeket a funkciókat a képernyô felsô részén
          megjelenô  menüsor segítségével érhetjük el. Ezek a FILE, az
          EDIT,  a  SEARCH, az OPTIONS és a HELP. A FILE tartalmazza a
          lemezmûveletekkel   kapcsolatos   funkciókat,   az   EDIT  a
          szerkesztésben  segít,  a  SEARCH  tartalmazza  a kereséshez
          szükséges   funkciókat,  az  OPTIONS  menüvel  beállíthatjuk
          szerkesztési   környezetünket,   a   HELP   pedig  leírja  a
          különbözô funkciók mûködését.

          Idônként  mentsük el a munkánkat, mert ameddig írjuk, csak a
          számítógép  memóriájában szerepel a szöveg, a háttértárolóra
          csak  mentéskor kerül fel. A számítógép memóriája kiürül, ha
          a  számítógépet  kikapcsoljuk!  A  FILE menübe az [Alt] gomb
          nyomva  tartása  mellett  az [F] gomb benyomásával léphetünk
          be.  Nyilakkal válasszuk ki a SAVE (mentés) parancsot, és az
          [Enter] benyomásával hajtsuk is végre.

          A  munkánkat  bizonyára  ki is akarjuk nyomtatni. Kapcsoljuk
          be  a számítógéppel összekötött nyomtatót, és a FILE menüben
          a  PRINT  parancsot  kiválasztva  a nyomtatás megkezdôdik. A
          kilépés  szintén a FILE menü segítségével történhet, az [Alt
          F]  után az  EXIT parancs  kiválasztásával.  Ha  a nyomtatás
          valamely   oknál   fogva   nem   történik   meg,  forduljunk
          szakemberhez,   hogy  jól  van-e  összekötve  a  nyomtató  a
          számítógéppel.

          Ha  újra  elindítjuk  az  EDIT  programot, a FILE menüben az
          OPEN  paranccsal  tudjuk  a már meglévô file-unkat betölteni
          és  módosítani. Ha újra kimentjük az file-t (SAVE), az elôzô
          változat  eltûnik, mert azonos nevû file egy könyvtárban nem
          lehet,  ezért  az elôzô letörlôdik. Ilyenkor használhatjuk a
          SAVE  AS  parancsot  a  FILE  menüben,  és új nevet adhatunk
          munkánknak,  ha  valamilyen  oknál fogva az elôzô változatot
          meg akarjuk tartani.

          Az  EDIT  menü a szövegen belüli másolásokat teszi lehetôvé.
          Ha  egy  szövegrészletet  le  szeretnénk  másolni  egy másik
          helyre, a következô lépéseket hajtsuk vére:

          1.  Jelöljük  ki  a szövegrészt: ehhez menjünk a kurzorral a
          kijelölendô   szöveg   elejére  és  a  [Shift]  gomb  nyomva
          tartásával   menjünk  a  szövegrész  végére.  A  kijelölendô
          szöveg színe megváltozik.

          2.  Ha  a  szöveget átmozgatni akarjuk (úgy másolni, hogy az
          eredeti  eltûnjön),  az  EDIT menübôl  (az [Alt] gomb nyomva
          tartása  mellett  az  [E] gomb benyomása) válasszuk ki a CUT
          parancsot.  Másoláshoz  (az  eredeti megtartásához) inkább a
          COPY parancsot válasszuk ki.

          3) Menjünk oda, ahova be akarjuk szúrni a szöveget.

          4)  Az  edit  menübôl  válasszuk  ki  a  PASTE parancsot. Az
          elôzôleg kijelölt szöveg megjelenik a kívánt helyen.

          A  kivágott  (CUT)  vagy kimásolt (COPY) szöveg ideiglenesen
          egy  vágólapon  (clipboard) helyezkedik el, onnan hozza be a
          PASTE  parancs.  A  vágólap  nem  látszik,  másképp  nem  is
          használható.  Az  EDIT  menüben a CLEAR parancs megegyezik a
          CUT  paranccsal,  azzal  a különbséggel, hogy a kivágott (és
          eltûnt) szöveg nem kerül rá a vágólapra.


          A  SEARCH menü (már bizonyára kitalálták: meghívása az [Alt]
          nyomvatartása  mellett  az  [S]  gomb lenyomásával történik)
          egy  hosszabb  szövegnél  kap  szerepet.  A FIND parancs egy
          külön  ablakot  jelenít  meg, ahol a gép rákérdez arra, hogy
          mit  szeretnénk  megtalálni.  Üssünk  be  egy  szót (amelyet
          mondjuk  a  szövegbe írtunk elôzôleg), és az Enter benyomása
          után  a  kurzor meg fog jelenni annál a szónál. îgy nem kell
          hosszas  dokumentumokat  lapozgatni,  gyorsan megtalálhatunk
          egy-egy részletet.

          A  REPEAT  LAST  FIND  parancs az elôzô keresést ismétli meg
          (ha  a  keresett  szó  többször  is  elôfordul,  és mi nem a
          legelsô   elôfordulási  helyét  keressük).  A  CHANGE  pedig
          nemcsak  keres,  hanem cserél is. Például ha egy levélben ki
          akarjuk     cserélni     az     összes     ""tegnap"    szót
          ""tegnapelôtt"-re,  akkor  ezt  a parancsot használhatjuk. A
          parancs  kiválasztása után megjelenô ablak elsô sorába írjuk
          be   azt,   hogy ""tegnap",  majd  a [Tab]  gombot  benyomva
          váltsunk   sort,   és   a   második  sorba  írjuk  be,  hogy
          ""tegnapelôtt".  Az [Enter] benyomása után a gép végigmegy a
          dokumentumon,  és  minden egyes ""tegnap"-nál rákérdez, hogy
          valóban cseréljen-e. [Enter]  hatására  cserél,  [Tab Enter]
          hatására  (a  SKIP  opció  kiválasztásával)  nem  cserél, ha
          pedig  kétszer nyomunk  [Tab]-ot  az [Enter]  elôtt  (CANCEL
          opció), akkor abbahagyja a keresést.


          Az  OPTIONS  és  a  HELP  menük  nem tartoznak közvetlenül a
          szövegszerkesztéshez, ezért ezekkel most nem foglalkozunk.


                               @VÖsszefoglalás@N

          A  számítógépet  leginkább  adatok tárolására használhatjuk.
          Az  adatokat  file-okban tároljuk, az file-okat könyvtárakba
          soroljuk.     A     könyvtárak    egymásból    nyílnak,    a
          csillagstruktúra  tetején  a  fôkönyvtár  helyezkedik  el. A
          számítógép     leggyakrabban    használt    funkcióját,    a
          szövegszerkesztést  a  DOS  által  nyújtott  EDIT programmal
          végezhetjük   el.   Ennél   jóval   fejlettebb  proramok  is
          léteznek,    amelyekben   már   a   szöveg   külalakját   is
          meghatározhatjuk    (többhasábos    oldalak    automatikusan
          generálása,  automatikus  oldalszámozás  stb.), de kezdetben
          az  EDIT  is  meg  fog  felelni.  Munkánkat  a számítógéphez
          csatlakoztatott    nyomtatóval    kinyomtathatjuk,   illetve
          késôbbi felhasználás céljából elmenthetjük.

          Legközelebb folytatjuk az ismerkedést a számítógépekkel.

          @KIolo de Bard@N



@<9411\DOSDIR.GIF>A DIR parancs hatása@N

@<9411\EDITFILE.GIF>A DOS szövegszerkesztôje@N

@<9411\EDITCOPY.GIF>A szöveg kijelölése@N

@<9411\EDITCHAN.GIF>A CHANGE parancs ablaka@N