home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9411
/
CHIP9411.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-27
|
17KB
|
338 lines
@VIsmerkedés a számítógéppel@N
@VÉn írok levelet...@N
A következô oldalakat azon kedves olvasók figyelmébe
ajánljuk, akik rendelkeznek számítógéppel, és szeretnének
megismerkedni a gép különbözô felhasználási területeivel.
Be fogjuk mutatni, hogyan lehet egy egyszerû levél
megírásától kezdve, a különbözô személyi nyilvántartásokon
keresztül, az egyszerûbb DOS parancsok, illetve elterjedt
segédprogramok alkalmazásáig a számítógépet használni.
Mindezt olyan példákkal illusztráljuk, hogy amennyiben a
Tisztelt Olvasó a számítógép mellett ül, ki is próbálhassa.
Ebben a cikkben a DOS file-kezelését mutatjuk be, azaz az
adatok tárolásának formáit, továbbá a DOS-hoz tartozó
editor (amely levelek, szövegek írására alkalmas)
használatát. Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét, hogy
nem minden számítógép rendelkezik azokkal a programokkal,
amelyekre hivatkozunk. Amennyiben valami rendellenességet
tapasztalnak (hibaüzenetet ír ki a gép, annak ellenére,
hogy a parancsokat megfelelôen gépelte be), forduljanak
szakértô ismerôsükhöz, vagy elérhetôsége hiányában keressék
fel szerkesztôségünket.
@VA számítógép@N
A számítógép egyik leggyakrabban használt funkciója az
adatnyilvántartás. Ez nem feltétlenül adatbázisokat
(például név, cím, telefonszám karbantartása) jelent, hanem
például a már megírt levelek, esetleg a megírandó házi
dolgozatok tárolását, hogy szükség esetén újra elô lehessen
venni ôket, és minimális módosítás után egy nyomtató
segítségével ismét kinyomtatni.
Ez a számítógép legnagyobb elônye: nem kell újra begépelni
a teljes szöveget, elég csak a hibákat kijavítani. A
számítógépnek természetesen emlékeznie kell a szövegre,
ehhez úgynevezett háttértárolókat használ. A
háttértárolókon tárolt adat a számítógép kikapcsolásával
nem vész el. Ezért akár több éves anyagot is néhány
egyszerû mozdulattal újra felhasználhatunk (például egy két
évvel korábban írt önéletrajzot kiegészíthetünk friss
adatokkal, és beadhatjuk, mintha új lenne).
@VA DOS háttértároló-azonosítása@N
A rengeteg háttértároló közül mi csak a két
legelterjedtebbel foglalkozunk. A hajlékony mágneslemez
(amelybôl kétféle van, a kettôt mérete szerint
különböztetjük megy egymástól: 3,5 colos és 5,25 colos) és
a merev mágneslemez. A hajlékony mágneslemez kevesebb
adatott tud tárolni (úgy is szokták emlegetni, hogy kisebb
tárkapacitású), viszont cserélhetô eszköz (azaz az olvasó
egységbôl ki lehet venni, és egy másikat beletenni), míg a
merevlemez ugyan nem cserélhetô, de jóval nagyobb
kapacitású, és gyorsabb is.
A DOS (úgynevezett operációs rendszer, a számítógép az
operációs rendszeren keresztül kommunikál velünk) a
különbözô háttértárolókhoz különbözô betûket rendel. Az A:
(a kettôspont jelzi, hogy itt egy háttértároló
azonosításáról van szó) és a B: egység a hajlékony
mágneslemezt (gyakran használják az angol floppy elnevezést
is) jelöli, és a C: -tôl kezdôdik a merevlemezek
azonosítása. Késôbbi számunkban majd pontosítunk a
háttértárolók fogalmán, a továbbiakban feltételezzük, hogy
számítógépünk rendelkezik egy A: jelölésû floppyolvasóval
(meghajtóval) és egy C: jelölésû merevlemezzel (angol
nevén winchester). Ha ennél többel rendelkezünk, nem baj,
de mi csak ezeket fogjuk használni.
@VAz adatok tárolása@N
Az adatok tárolása file-okban történik (magyarul gyakran
file-ként emlegetik). Egyik file-t a másiktól a neve
különbözteti meg, a DOS a nevük szerint azonosítja ôket.
Egy file neve 8+3 karakter hosszú, a 8 karaktert szokták
névnek, a 3 karaktert pedig kiterjesztésnek nevezni.
Åltalában a kiterjesztés jellemzi az file típusát. Például
a @K.txt@N a text (szöveg) file-okra jellemzô, míg a .dbf
(DataBase File -- adatbázis file) az adatbázisokra. Most
lássunk erre egy példát.
Ha bekapcsoljuk a számítógépet, az operációs rendszer (DOS)
betöltése után a következô néhány karaktert láthatjuk:
@KC:\>_@N
és a vízszintes vonal villog (ezt nevezik kurzornak, itt
fog megjelenni, ha leütünk a billentyûzeten egy karaktert).
A C: jelzi, hogy a merevlemezen dolgozunk (nem a floppyn).
Ha nem ez jelenik meg, kérjünk meg egy szakértôt, hogy
állítsa ilyen állapotba a gépet. îrjuk be a következô
parancsot:
@KDIR [Enter]@N
azaz a @KDIR@N begépelése után nyomjuk be az Enter feliratú
gombot. Látni fogjuk, ahogy a számítógép kiírja a
merevlemezen található file-ok egy részét. Figyeljük meg a
file-ok neveit: nem mindegyik használja ki a rendelkezésére
álló nyolc karaktert, sem a három kiterjesztést.
@VAz file-ok elhelyezkedése a háttértárolókon@N
Meg kell ismerkednünk egy új fogalommal: a könyvtár
fogalmával. Mivel a floppyk is legalább 500 sûrûn gépelt
oldal tárolására alkalmasak (pontosabban a 3,5 colosak
1440-szer ezer karaktert, azaz 1440 kilobyte-ot, a
nagyobbak pedig 1200 kilobyte-ot), a merevlemezek pedig
ennél két nagyságrenddel többet. A file-okat rendszerezni
kell. Az azonos témához tartozó file-okat egy könyvtárban
tároljuk. A könyvtárak egymásból nyílnak.
Van tehát egy úgynevezett fôkönyvtár, most ennek a tartalmát
listáztuk ki. Ha látunk csupa nagybetûvel írt neveket,
akkor azok nem file-ok, hanem könyvtárak. Az egyik ilyen
könyvtár a DOS könyvtár. îrjuk be a következô parancsot:
@KCD DOS [Enter]@N
Az Enter feliratú gomb benyomása után az elôzô C:\> helyett
most már a C:\DOS\> sor után villog a kurzor, ezzel
jelezve, hogy további mûveleteink a DOS nevû könyvtárra
vonatkoznak. Ha most beírjuk a DIR parancsot, az [Enter]
után megjelenik a DOS könyvtár tartalma. Vissza a
fôkönyvtárba a következô paranccsal térhetünk:
@KCD \@N
Ez a fordított per jel (Backslash) választja szét a
könyvtárakat egymástól. Ha az új könyvtárnevet ezzel a
karakterrel kezdjük, akkor a fôkönyvtárból indul ki a
keresés. îme néhány példa:
@KCD \@N -- ugrás a fôkönyvtárba;
@KCD DOS@N -- ugrás a DOS könyvtárba;
@KCD WIN@N -- ugrás a C:\DOS\WIN könyvtárba (mert a DOS-ban
voltunk);
@KCD \WIN@N -- ugrás a C:\WIN könyvtárba;
@KCD \DOS\WIN@N -- ugrás a C:\DOS\WIN könyvtárba, attól
függetlenül, hogy melyik könyvtárban voltunk elôzôleg.
Természetesen, ha nincs C:\DOS\WIN könyvtár, a számítógép
hibaüzenetet jelez vissza: kiírja, hogy @Kinvalid@N
@Kdirectory@N, és nem hajtja végre az utasítást.
@VA könyvtárak kezelésének mûvészete@N
Nem kell ragaszkodnunk a már meglévô könyvtárstruktúrához,
létrehozhatunk saját magunk is újakat. Ha a számítógép nem
a miénk, a továbbiakat ezt egy hozzáértô jelenlétében
hajtsuk végre, mert maradandó nyomot hagyhatunk mûveleteink
után, és esetleg a tulajdonos nem örül neki.
ùj könyvtárat, amely abból a könyvtárból nyílik, melyben
éppen tartózkodunk, a következô paranccsal hozhatunk létre:
@KMD PROBA [Enter]@N
És ha újra kiadjuk a DIR parancsot, meg fogjuk találni a
PROBA könyvtár nevét is. A könyvtár megszüntetése a
következô paranccsal történhet:
@KRD PROBA [Enter]@N
Ehhez szükséges, hogy a PROBA könyvtárban ne legyen file,
és a PROBA könyvtárt tartalmazó könyvtárban tartózkodjunk.
Ha nem ott tartózkodtunk, parancsukat helyfüggetlenné
tehetjük a Backslash segítségével:
@KRD \DOS\PROBA [Enter]@N
Ekkor, függetlenül az aktuális helyzetünktôl, a
C:\DOS\PROBA könyvtár fog megszûnni -- ha nem tartalmaz
file-okat.
@VLevelek megírása DOS környezetben@N
Hozzunk létre saját magunknak egy külön könyvtárat a
további munkákhoz, majd lépjünk be ebbe a könyvtárba.
@KCD \@N
@K@N
@KMD CHIPCHIP@N
@K@N
@KCD CHIPCHIP@N
Majd indítsunk el egy szövegszerkesztô programot, amely a
DOS-hoz tartozik. Adjuk meg a megírandó file nevét is:
@KEDIT PROBA.TXT@N
Ezzel az aktuális könyvtárban létrehozunk egy PROBA.TXT
nevezetû file-t, és elindítunk egy programot (az EDIT
nevezetû programot), amellyel szöveget szerkeszthetünk.
Tehát elkezdhetjük írni levelünket vagy dolgozatunkat. A
szövegszerkesztô különbözô segítségeket nyújt nekünk
szerkesztéshez. Ezeket a funkciókat a képernyô felsô részén
megjelenô menüsor segítségével érhetjük el. Ezek a FILE, az
EDIT, a SEARCH, az OPTIONS és a HELP. A FILE tartalmazza a
lemezmûveletekkel kapcsolatos funkciókat, az EDIT a
szerkesztésben segít, a SEARCH tartalmazza a kereséshez
szükséges funkciókat, az OPTIONS menüvel beállíthatjuk
szerkesztési környezetünket, a HELP pedig leírja a
különbözô funkciók mûködését.
Idônként mentsük el a munkánkat, mert ameddig írjuk, csak a
számítógép memóriájában szerepel a szöveg, a háttértárolóra
csak mentéskor kerül fel. A számítógép memóriája kiürül, ha
a számítógépet kikapcsoljuk! A FILE menübe az [Alt] gomb
nyomva tartása mellett az [F] gomb benyomásával léphetünk
be. Nyilakkal válasszuk ki a SAVE (mentés) parancsot, és az
[Enter] benyomásával hajtsuk is végre.
A munkánkat bizonyára ki is akarjuk nyomtatni. Kapcsoljuk
be a számítógéppel összekötött nyomtatót, és a FILE menüben
a PRINT parancsot kiválasztva a nyomtatás megkezdôdik. A
kilépés szintén a FILE menü segítségével történhet, az [Alt
F] után az EXIT parancs kiválasztásával. Ha a nyomtatás
valamely oknál fogva nem történik meg, forduljunk
szakemberhez, hogy jól van-e összekötve a nyomtató a
számítógéppel.
Ha újra elindítjuk az EDIT programot, a FILE menüben az
OPEN paranccsal tudjuk a már meglévô file-unkat betölteni
és módosítani. Ha újra kimentjük az file-t (SAVE), az elôzô
változat eltûnik, mert azonos nevû file egy könyvtárban nem
lehet, ezért az elôzô letörlôdik. Ilyenkor használhatjuk a
SAVE AS parancsot a FILE menüben, és új nevet adhatunk
munkánknak, ha valamilyen oknál fogva az elôzô változatot
meg akarjuk tartani.
Az EDIT menü a szövegen belüli másolásokat teszi lehetôvé.
Ha egy szövegrészletet le szeretnénk másolni egy másik
helyre, a következô lépéseket hajtsuk vére:
1. Jelöljük ki a szövegrészt: ehhez menjünk a kurzorral a
kijelölendô szöveg elejére és a [Shift] gomb nyomva
tartásával menjünk a szövegrész végére. A kijelölendô
szöveg színe megváltozik.
2. Ha a szöveget átmozgatni akarjuk (úgy másolni, hogy az
eredeti eltûnjön), az EDIT menübôl (az [Alt] gomb nyomva
tartása mellett az [E] gomb benyomása) válasszuk ki a CUT
parancsot. Másoláshoz (az eredeti megtartásához) inkább a
COPY parancsot válasszuk ki.
3) Menjünk oda, ahova be akarjuk szúrni a szöveget.
4) Az edit menübôl válasszuk ki a PASTE parancsot. Az
elôzôleg kijelölt szöveg megjelenik a kívánt helyen.
A kivágott (CUT) vagy kimásolt (COPY) szöveg ideiglenesen
egy vágólapon (clipboard) helyezkedik el, onnan hozza be a
PASTE parancs. A vágólap nem látszik, másképp nem is
használható. Az EDIT menüben a CLEAR parancs megegyezik a
CUT paranccsal, azzal a különbséggel, hogy a kivágott (és
eltûnt) szöveg nem kerül rá a vágólapra.
A SEARCH menü (már bizonyára kitalálták: meghívása az [Alt]
nyomvatartása mellett az [S] gomb lenyomásával történik)
egy hosszabb szövegnél kap szerepet. A FIND parancs egy
külön ablakot jelenít meg, ahol a gép rákérdez arra, hogy
mit szeretnénk megtalálni. Üssünk be egy szót (amelyet
mondjuk a szövegbe írtunk elôzôleg), és az Enter benyomása
után a kurzor meg fog jelenni annál a szónál. îgy nem kell
hosszas dokumentumokat lapozgatni, gyorsan megtalálhatunk
egy-egy részletet.
A REPEAT LAST FIND parancs az elôzô keresést ismétli meg
(ha a keresett szó többször is elôfordul, és mi nem a
legelsô elôfordulási helyét keressük). A CHANGE pedig
nemcsak keres, hanem cserél is. Például ha egy levélben ki
akarjuk cserélni az összes ""tegnap" szót
""tegnapelôtt"-re, akkor ezt a parancsot használhatjuk. A
parancs kiválasztása után megjelenô ablak elsô sorába írjuk
be azt, hogy ""tegnap", majd a [Tab] gombot benyomva
váltsunk sort, és a második sorba írjuk be, hogy
""tegnapelôtt". Az [Enter] benyomása után a gép végigmegy a
dokumentumon, és minden egyes ""tegnap"-nál rákérdez, hogy
valóban cseréljen-e. [Enter] hatására cserél, [Tab Enter]
hatására (a SKIP opció kiválasztásával) nem cserél, ha
pedig kétszer nyomunk [Tab]-ot az [Enter] elôtt (CANCEL
opció), akkor abbahagyja a keresést.
Az OPTIONS és a HELP menük nem tartoznak közvetlenül a
szövegszerkesztéshez, ezért ezekkel most nem foglalkozunk.
@VÖsszefoglalás@N
A számítógépet leginkább adatok tárolására használhatjuk.
Az adatokat file-okban tároljuk, az file-okat könyvtárakba
soroljuk. A könyvtárak egymásból nyílnak, a
csillagstruktúra tetején a fôkönyvtár helyezkedik el. A
számítógép leggyakrabban használt funkcióját, a
szövegszerkesztést a DOS által nyújtott EDIT programmal
végezhetjük el. Ennél jóval fejlettebb proramok is
léteznek, amelyekben már a szöveg külalakját is
meghatározhatjuk (többhasábos oldalak automatikusan
generálása, automatikus oldalszámozás stb.), de kezdetben
az EDIT is meg fog felelni. Munkánkat a számítógéphez
csatlakoztatott nyomtatóval kinyomtathatjuk, illetve
késôbbi felhasználás céljából elmenthetjük.
Legközelebb folytatjuk az ismerkedést a számítógépekkel.
@KIolo de Bard@N
@<9411\DOSDIR.GIF>A DIR parancs hatása@N
@<9411\EDITFILE.GIF>A DOS szövegszerkesztôje@N
@<9411\EDITCOPY.GIF>A szöveg kijelölése@N
@<9411\EDITCHAN.GIF>A CHANGE parancs ablaka@N